Üdvözli Önt a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulat!

Tatabánya

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata
2800 Tatabánya, Fő tér 6.
Tel: 34/515-700
E-mail: polgarmester@tatabanya.hu
www.tatabanya.hu
Polgármester: Schmidt Csaba

Tatabánya a Kő-hegy lábánál, a Gerecse hegység és a Vértes hegység közötti völgyben fekszik. Helyzeténél fogva forgalmi csomópont. Az M1-es Bécs-Budapest autópálya érinti, a vasútvonal keresztülszeli a várost. A fővárostól való távolsága 55 km. Tatabánya megyeszékhely és megyei jogú város.

Ezen a területen közel 300.000 éve megjelent az emberi élet. A régi és új kőkorszakból származó leleteket a Turul-emlékműtől néhány száz méterre a Szelim-barlang, valamint a felsőgallai homokbánya őrizte meg a jelen számára.

A honfoglalást megelőzően Szvatopluk morva fejedelem terjesztette ki hatalmát erre a területre, akinek hadait a monda szerint Bánhidán győzték le Árpád seregei. Ennek emlékére állították 1907-ben a Turul-madarat, amely a világ legnagyobb madárszobra és Közép-Európa legnagyobb bronzszobra.

Tatabánya elődközségeinek neve már a korai időkben szerepel a magyar történelem forrásaiban. Galláról egy 1251-es oklevél tesz említést először. Kisgalya (Kisgalla) és Galya maior (Nagygalla) elnevezés 1441-es oklevélben szerepel. Bánhida, mint település IV.(Kun) László 1288-as oklevelében jelenik meg.

A török pusztítás után elnéptelenedő falvak lakosságát a XVIII. században Esterházy gróf telepesekkel pótolta. Így került német ajkú lakosság Alsó- és Felsőgallára és szlovák anyanyelvű telepesek Bánhidára.

A XIX. század végének bányafeltárásai megváltoztatták a községek addigi életét, arculatát. 1891-ben a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. vásárolta meg a szénkitermelés jogát, és 1896 karácsonyán felszínre került az első csille szén. A bányaművelés, az ipar kialakulása háttérbe szorította az addigi mezőgazdasági, állattenyésztési tevékenységet.

1947-re a négy község lakosságának létszáma, gazdasági jelentősége annyira megnőtt, hogy indokolttá vált a községek várossá egyesítése. 1947. október 1-jén született meg az az okirat, amely kimondta Tatabánya megalakulását.

Az országban a 90-es években bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások hatására illetve azokkal párhuzamosan a város gazdasági szerkezete is megváltozott. A korábban vezető iparágak a szén-, bauxit- és kőbányászat, a cementgyártás, az alumíniumipar, az építőipar ma már megszűntek, vagy kisebb jelentőséggel bírnak. Az ipar területén jelenleg - a korábbi nagy iparvállalatok helyett a kisebb létszámot foglalkoztató - a régi tevékenységi köröket részben megtartó, a piac változásaihoz dinamikusabban igazodó utódvállalkozások jellemzőek. A gazdaságfejlesztési munka eredményeként pedig megjelentek a külföldi befektetők a városban.

A kultúra is gazdagabb lett egy színházzal, városi múzeummal, a sportélet műjégpályával, az oktatás két főiskolával, az egészségügy egy új kórházzal és az ország egy virágzó várossal.

Közlekedés

Közlekedési szempontból Tatabánya kedvező fekvésű.

Közút: A várost érinti az M1-es, Bécs és Budapest közötti (E60, E75) autópálya két csomóponttal is, a 100-as országos főút pedig átszeli Tatabányát.

Autóbusz: A város frekventált helyzete miatt helyközi járatokkal biztosított az eljutás a környező nagyvárosokba és a vonzáskörzeti településekre is.

Vasút: Az ország leggyorsabb vasútvonala a Budapest-Hegyeshalom vonal, melynek két állomása is található Tatabányán.

Kikötő: A Duna komáromi szakaszán kiépített folyami kikötő könnyen megközelíthető 33 km távolságban.

Repülőtér: Tatabányától 10 km-re, Kecskéd határában található egy füves repülőtér, amely belföldi személy- és teherforgalom lebonyolítására alkalmas. A nemzetközi repülőterek (Bécs 200 km, Budapest 60 km) az autópályák könnyen elérhetők.

Határátkelőhelyek: Tatabányától 33 km-re Komáromban közúti és vasúti, a 42 km-re fekvő Esztergomban vízi határátkelőhely található a Szlovák Köztársaság és Magyarország között.